Gyermeknőgyógyászati fertőzések

Gyermekünk egészsége prioritás, ezért szülőként már a kezdetektől a lányok korának megfelelő higiéniás irányelveket meg kell tanítani.

Gyermeknőgyógyászati fertőzésekről azok elkerüléséről és a megfelelő higiénés szokások kialakításáról Dr. Balogh Sára szülész-nőgyógyász szakorvosunk ad részletesebb ismertetőt Önöknek.

A fertőzésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a felnőttek és a gyermekek bioflórája nagymértékben különbözik egymástól. A felnőtt hüvelyflórát alkotó Lactobacillusok, melyek védőréteget képeznek, csak pubertás korra alakulnak ki, előtte nem találhatóak meg a gyermekek hüvelyflórájában. Éppen ezért azoknak a kórokozóknak sem megfelelő a környezet, amik felnőttkorban a fertőzésekhez vezetnek.

A szűzhártya is védő funkciót lát el, illetve, mivel menstruáció még nincs, így a hüvely flórájának sem kell ellenállnia a vér általi Ph-ingadozásoknak, valamint a hormonális változásoknak sem.

Csakúgy, mint a felnőtt nőgyógyászatban, a gyermeknőgyógyászatban is leggyakrabban fertőzéses esetekkel találkozunk. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy a fertőzés eredete, megjelenése és ezáltal kezelése is nagyban különbözik gyermek- és felnőtt korban. Gyerekeknél sokszor nincs is valódi fertőzés a háttérben, az esetek többségében nem mutatható ki egy konkrét baktérium a levett mintából.

Ha mégis fertőzés alakul ki, az elsősorban bélbaktériumok által okozott fertőzés. A pelenkás gyermeknél elkerülhetetlen, hogy a híg, majd később kenőcsösebb állagú széklet ne érintkezzen a nemiszervvel, de ez önmagában nem vezet fertőzéshez. Minden pelenkacsere alkalmával töröljük alaposan meg ezt a régiót. Ha azonban a fent említett higiénés okok miatt irritált területről van szó, akkor viszont előfordulhat, hogy ennek talaján valódi fertőzés alakul ki.

Amennyiben apró piros pöttyöket látunk, nem pedig egybefüggő vörösséget, gondolhatunk gombás fertőzésre, melyet szoktak pelenkakiütésnek is nevezni, és akár a szájban található nyelven és nyálkahártyán kialakuló szájpenésszel is lehet összefüggésben. Az irritált bőrfelület könnyen elfertőződhet vagy kisebesedhet, vagy váladékossá válhat. A váladék lehet sárgás, akár zöldes, de masszív fertőzés esetén a felmaródástól véressé is válhat.

Sokszor a nőgyógyászati területen kialakult fertőzés egy korábbi felsőlégúti fertőzés szövődménye. Régebben, mikor a gyermek háziorvosok gyakrabban alkalmazták az antibiotikumokat felsőlégúti betegségek esetén, kevesebb volt a gyermeknőgyógyászati szövődmény. A gyermeknőgyógyász rá is szokott kérdezni, hogy a közelmúltban nem volt-e megfázás, láz, nátha, köhögés, torokfájás a gyermeknél. Ilyenkor is az antibiotikus kezelés után várható a gyógyulás.

Amennyiben orvoshoz fordultunk és bakteriális vizsgálathoz mintavétel történt, a vizsgálat eredménye alapján a konkrét kórokozó kezelése javasolt. Ha ez bakteriális fertőzést igazol, úgy antibiotikum szedése javasolt, melyet gyermekkorban elsősorban nem helyileg, hanem szájon át alkalmazva javasolt szedni. Gyermekek esetében a testsúlyuk alapján kiszámolt mennyiségben és adagolásban alkalmazható az orvos által javasolt ideig. Ha még kisgyermekről van szó, akkor ez szirup formájában vagy porból vízzel feloldott oldat formájában kerül alkalmazásra. Mikor már nagyobb gyermekről van szó, akkor tabletta formájában adjuk az antibiotikumokat.

Habár felnőtt korban a gombás fertőzések kifejezetten gyakoriak, gyermekkorban a bakteriális fertőzések alakulnak ki nagyobb arányban, a gombás fertőzés elenyésző. Éppen ezért hiba, ha a kislányok kipirosodott nemiszervét gomba ellenes krémmel kenjük otthon, mivel ezzel a bőrön található védőréteg megbomlik és tovább kedvezünk a baktériumok elszaporodásának, ezenkívül az irritált bőrfelületen alkalmazva csíphet is a krém, mellyel fájdalmat okozunk gyermekünknek.

Csecsemő- és kisgyermek korban, mikor még pelenkás a gyermek, sokszor előfordulhat, hogy kifejezetten pirosnak látjuk a nemiszerv környékét. Ez az élénk pirosság tovább terjedhet a végbélnyílás felé a gáton, sőt a szeméremdombra és akár az egész pelenkával fedett területet is elérheti.

Háttérben állhat allergia akár magára a pelenkára, akár a törlőkendőre, ezeket ebben az esetben érdemes váltani vagy kerülni a használatát. Amennyiben az nedves törlőkendő az, ami kiváltja a pirosodást, próbáljuk meg elhagyni, vagy minimálisra csökkenteni az alkalmazását, és helyette tiszta, langyos, folyóvízzel lemosni a területet naponta akár több alkalommal.

A vizes lemosást vagy fürdést követően fontos szempont, hogy minden alkalommal a gyermek érzékeny bőrének megfelelő mosakodószert használjunk, melyet a barázdákból is mossunk ki, a combhajlatból és a nagyajkak közül is a fürdési folyamat végén. Még fontosabb, hogy a törölközés is nagyon alapos legyen. Ennek a területnek minden mosakodás után száraznak kell lennie, különös tekintettel a nagyajkak közötti részre, ahová nyugodtan, bátran merjünk odatörölni. Ujjunkkal válasszuk ketté a nagyajkakat, és puha törölközővel itassuk fel a vizet, óvatos törlő mozdulatot alkalmazva. Ne féljünk ettől, nem okoz fájdalmat, viszont, ha a víz a szeméremnyílásban marad, akkor is kipirosodhat, sőt a felázott területen könnyen kialakulhat valódi fertőzés is.

A popsikrémet vékony rétegben vigyük fel, ha csak megelőző jelleggel alkalmazzuk, akkor elég a végbélnyílás területét bekenni. Ha nem hámosító jellegű krémről van szó, akkor a nagyajkak belső felszínéhez is hozzáérhet. Hámosító jellegű krém rendszeres használata nem javasolt a nyálkahártyával borított területen, tehát a szeméremnyílásnál, mivel ez fokozhatja a gyermekkorban gyakori összenövés kialakulását.

A nedves törlőkendő használatát követően is ügyeljünk arra, hogy várjunk a pelenka bezárásával, amig az teljesen megszárad a bőrön, valamint a hajlatokban is, vagy töröljük szárazra egy textil pelenkával vagy papírral és úgy zárjuk be a pelenkát, mivel a vizes bőr könnyen befülled és kipirosodik.  Ha a panaszok gyakran visszatérnek, vagy nem múlnak el, mindenképpen gyermeknőgyógyászhoz vagy gyermekbőrgyógyászhoz kell fordulni.

Nagyobb lányok esetében, miután a pelenkát már elhagyták, szobatiszták, a higiénés szabályok betartására kell felkészítenünk a gyermeket. El kell mondani nekik, hogy a fürdés, zuhanyozás után alaposan töröljék szárazra a nemiszervek környékét, a törölközővel nyúljanak a nagyajkak közé és ne csak a nemiszerv felületét érintsék meg a törölközővel. Sokszor a fürdést követően rohangásznak, elnagyolják a törölközést. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez a törlés szempontjából a legfontosabb terület, ezt minden alkalommal töröljék szárazra csakúgy, mint a fenék környékét, mivel a farpofák összeérése miatt a víz ezen a helyen ugyanúgy ottmaradhat.

Kislányoknál a szobatisztaságra szoktatással egyidőben kezdjük el tanítani a helyes törlési technikát. A törlésre használt kéz hátulról a feneke felől előre nyúl a nemiszervhez és nyomást gyakorolva, óvatosan szétválasztva a nagyajkakat töröl hátrafelé a végbélnyílás felé. Sem elölről lefelé tolva, sem hátulról előre törölve nem megfelelő a technika, a bélből baktériumok kerülhetnek a hüvelybe és a húgycsőbe is. Vizeletürítéskor és székletürítéskor is ezt a technikát alkalmazzák, akár több wc papírt is felhasználva, egészen addig, míg száraz nem lesz a terület. Minden wc használatkor maradjanak ülve a deszkán, kissé hajoljanak előre, ezzel ideális helyzetbe hozva a tisztítandó területet, törlés közben, vagy előtte soha ne álljanak fel a wc ről, mert így a farpofák, nagyajkak záródnak és nem tudják kitörölni rendesen. Székletürítés után a nem megfelelően megtörölt rész viszkethet, kicsípheti a bőrt, a fehérneműn nyomot hagyhat és akár a bugyi, mint közvetítő közeg a hüvely felé irányíthatja a baktériumokat, mivel az szorosan a nemiszervhez tapad, azzal folyamatos kontaktusban van mozgás és ülés közben is.

Serdülőkorban fontos azt is megtanítani, hogy a normál hüvelyi váladék megjelenik a fehérneműn, ez nem kóros. Még akkor sem tekinthető annak, ha sárgás színűnek látjuk, mivel az áttetsző vagy fehér folyás megszáradva sárgás színű lehet. Kóros váladékra lehet gyanúnk, ha a színe élénksárga, zöld, véres, barnás, szaga van, vagy mellette egyéb panasz is jelentkezik, úgymint fájdalom, viszketés, égő-, csípő érzés, gyakoribb vizelési inger, fájdalmas vizeletürítés, elakadt vizelet, láz, stb.

A fehérnemű választásakor magyarázzuk el, hogy a pamut anyagból készült, nem műszálas, nem csipkés, nem tanga fazonú modelleket érdemes a hétköznapokban viselni. A fehérneműt minden nap váltani kell, magas hőfokon érdemes mosni, elkülönítve a többi szennyes ruhától. A törölközőket szintén magas hőfokon mossuk, kifejezetten hypoallergén, bőrbarát, gyerekek számára kifejlesztett, természetes alapanyagú öblítőt használjunk, vagy ecetet, vagy ezen ruhadarabok mosásához hagyjuk el az öblítő használatát. Mindenkinek saját törölközője legyen és tanítsuk meg, hogy a törölköző bizonyos területeit csak a nemiszervek törlésére használjuk, más részeit az arc- és kezek-lábak törlésére. Más családtag vagy idegen törölközőjét ne használják. A törölközőket hetente cserélni érdemes.

Mivel az első menzesz előtt már megjelenhet a bővebb hüvelyi váladékozás, a hüvely flórája alkalmazkodik a megváltozott hormonális hatáshoz, tájékoztassuk őket, hogy ez a folyamat – mint egyéb változások a testben, pl az emlők fejlődése, vagy a szőrnövekedés megindulása – normális. A bővebb hüvelyi váladékot viszont fokozott figyelemmel kell eltávolítani a nagyajkak és kisajkak közül, ha ott összegyűlik, határozottabb mozdulatokkal kell letörölni onnan, nem csak felitatva, mint csecsemők esetében.

A tisztasági betétek soha nem természetes anyagúak, mivel nedvszívóak, így a bennük összegyűlt váladék pang és kiváló táptalajt szolgál a baktériumok elszaporodásának. Ha mindenképp tisztasági betétet szeretne használni, akkor a gyakori, kb 4 óránkénti csere fontosságáról tájékoztassuk, de ha nem kifejezetten nagy mennyiségű váladék ürül, csak bővebb, mint eddig, akkor inkább beszéljük le a fenti okok miatt, mert ha megszokja, nehezen tudja elképzelni a mindennapokat nélküle, így fogja tisztának érezni magát. Inkább, ha teheti és megoldható, váltás fehérneműt vigyen magával és cserélje le napközben.

Kislányok hajlamosak felpattanni a wc-ről és már fel is húzzák a bugyijukat, adott esetben elfelejtik megtörölni, vagy csak bedobják a papírt törlés nélkül, vagy túl óvatosan érintik oda. Meg kell várni, míg minden csepp vizelet távozik, ne álljanak fel előtte, sajnos sokszor úgy veszik fel a fehérneműt, hogy néhány csepp vizelet még elcseppen, ez is irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt, kicsípheti azt és fájdalmassá, pirossá válik tőle a nemiszerv.

Miközben a wc-n ülnek, a bugyi ne essen le a földre és ne érjen hozz a cipőhöz, sem a wc csészéhez. Amíg nem elég nagyok a gyermekeink, addig ne hagyjuk őket idegen helyen egyedül pisilni, még akkor sem, ha ezt otthon vagy az óvodában már ragyogóan egyedül csinálják.

Egy forgalmas wc – még a legtisztább is – hemzseg a kórokozóktól. Amíg nem ér le a lábuk a wc-ről, emeljük őket fel, ne érjenek hozzá a wc deszkához, vagy terítsük le papírral a deszkát, mutassuk meg nekik, hogy mások előttünk esetleg hagyhattak vizeletcseppeket a deszkán, ebbe ne üljenek bele, hanem töröljük le onnan. Csak otthon, vagy ismert helyen üljenek rá a wc-re. Vendéglátóhelyen, nyilvános helyen soha. Ha már nagyobbak, akkor guggoljanak a wc fölé és ne érjenek hozzá az ülőkéhez.

Ha megnézzük, hogy egy kisgyerek miként ugrik fel a wc-deszkára meztelen fenékkel, végighúzva a nemiszervét az egész deszkán, akkor el tudjuk képzelni, hogy mennyi kórokozót tud egy ilyen wc-használat alkalmával összeszedni. Figyeljük őket, ha már önállóan végzik a dolgukat, mert ez kiskorban még javítható, később már nem látja a szülő és nincs is beleszólása ebbe a tevékenységbe. Természetesen minden alkalommal mossanak kezet utána, szappannal.

Érdemes a nedves törlőkendő használatát is szorgalmazni, de hagyják megszáradni vagy száraz papírral itassák fel a nedvességet. Egy papírt csak egy törlésre használjanak, ugyanazzal ne töröljenek ismét, hanem dobják le. Nagyon nagy találmány a bidé, ha rajtam múlna minden háztartásban kötelező bútordarab lenne, vagy receptre írnám fel a használatát. Székletürítést követően, ha van bidé a fürdőszobában, akkor szorgalmazzuk annak használatát.

A higiéné betartása kisgyermekkortól nagyon fontos szülői feladat. Minden életkorban megfelelően tájékoztassuk őket és tanítsuk meg gyermekeinket a higiénikus tisztálkodásra, így a fertőzések nagy része elkerülhető, vagy minimálisra csökkenthető. Azáltal hogy elsajátítják a megfelelő egészségügyi előírásokat nemcsak gyermek, de felnőttkorban is sok fertőzés okozta kellemetlenségtől kímélhetjük meg őket.